Már három hete, hogy újra itthon vagyok, de lélekben a szívem mégis hazahúz, pontosabban vissza. Az elmúlt pár hónap ugyanis elég volt arra, hogy megfelelőképp keverjem az itthon és otthon fogalmát, olykor három különböző várost és országot értve rajtva. De elvégre azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne, én pedig jól érzem magam mindenhol, ahol már kialakítottam a kis mikrokozmoszom, így szerencsésnek érzem magam, hogy legyek akár Nagyváradon, Budapesten vagy Nijmegenben, tulajdonképpen helybéli és nem vendég vagyok.

(Dalmával a könyvtárban. Mintha az ő 1952/III. számú (Polgári perrendtartás) törvénye izgalmasabb lenne, nem?)

Az egész helyzet komplexitásához azonban az is hozzátartozik, hogy jelenlegi itthoni státuszom igen különleges, hiszem a téli ünnepeket leszámítva szinte csak tanulok (leginkább Szabó Ervin Könyvtárban, kiélve ezzel szociális és társas érintkezési igényemet), és vizsgázom, olykor naponta többször is. De nem is panaszkodom, tovább hiszen ez az egyetem lényege, amit pedig én választottam. Ugyanakkor az abszolválandó tárgyak részletezése az esetlegesen kitartó olvasóközönséget minden bizonnyal nem köti oly fokon le, mint a külföldi élmény és eseménydús napok részletezése.  :)

Hogy mégse maradjatok ez alkalommal sem holland vonatkozású információ nélkül, következzék egy kis aktuális sport hírek. Babos Gábor lett ugyanis az év legjobb kapusa Hollandiában, aki történetesen a NEC (vagyis a nijmegeni első osztályú futball klub) magyar idegenlégiósa. A Voetbal International szaklap szavazásán a 63382 voksolóból 41435 gondolta úgy, hogy a 2008-as évben Babos Gábor volt a legjobb kapus az Eredivisieben. Így a hollandok top nemzeti tizenegyében egy magyar is képviselteti magát. Hiába, mindenhol ott vagyunk. :)