A mai (szerdai) nap rendhagyó módon kezdődött. Nem a Koretben tartottuk a golf órát, hanem a közeli Presido gyakorló golfpályáján (milyen jó, hogy vasárnap már felmértem a terepet). Még hétfőn megkérdezte a tanár, hogy kinek van kocsija. Meglepő módon (bár itt valószínűleg ez a természetes), a diákok több mint fele fenntartja az autóját San Francisco-ban. Gyorsan le is beszéltem az egyik sráccal, hogy vigyen el, ha már úgyis a sulinál szokott parkolni. Azért sráccal, mert összesen 2 lány van rajtam kívül és nekik nincs kocsijuk.

Chris egyébként egész jól beleillik az átlag amerikairól kialakított képbe. Folyamatos sportos szerkó, baseball sapka, enyhe borosta, nagy szipogások és hű baseball játékos lévén megszámlálhatatlan köpéssorozatok (kivéve, ha zárt helyen van óránk). Ezek után meglepő volt a tűzpiros tuningolt sport Mustang a parkolóban. Természetesen automata és iszonyatos hangja van, mikor beindítot a motort. A tipikus amerikai jólét megtestesített példája. 16 évesen jogsi megszerzése, majd egyetemi évek kezdetén új kocsi a német gyökerekkel rendelkező családtól a legújabb típusú iPhone mellé. Kis panaszkodást a kocsiban, hogy milyen nehéz az élet Kaliforniában a látszatnak köszönhetően kissé nehéz volt elhinni. Persze otthon is akad hasonló példa, de az otthon sem az én világom. Jó belelátni kicsit mások életébe, de ha meg is tudnék otthon egy Mustangot fizetni (aráyaiban itt persze olcsóbb), valószínűleg tobb álmatlan éjszakát okozna, hogy mi történt vele, mint tényleges örömet a motor zúgása és a lóerők hada, amit a magyar autópályákon képtelenség kihasználni. Szerencsére itt sem kaptam teljes bemutatót a reggeli csúcsforgalomban.

Ugyan vasárnap már szemrevételeztem a helyet, de a bejáratnál nem merészkedtem tovább. Először labdát kellett szereznünk.  Hát igen, a teniszben jól ismert labda szedegető módszer ebben az esetben közel sem lett volna vicces. Egy nagy automata adja ki az igazi golf labdákat. Egy közepes méretű kosarat 10 dollárért már meg lehet tölteni és megvan a napi gyakorló penzum. Két felé osztottuk a labdákat és az elkerített gyakorló rész felé mentünk. Vicces, hogy az 50-60 év körüli üzletemberek reggel fél 9 környékén nagyban gyakoroltak, a puccosabbnál puccosabb golfütő tartójuk pedig gondosan fel volt állítva, hogy könnyen tudják cserélgetni az ütőket.

Szépen felsorakoztunk mi is. Többségünknek ez volt az első alkalom, hogy igazi golf labdát ütöttünk. És hogy milyen? Tetszetős! :) Bár most érzem, hogy a kesztyű azért valóban elkél, mert az ütő igen feltörte a kezemet. Mi is váltogattuk az ütőket. KÜlön böző számú fa és fém ütőket (minnél kisebb szám jelzi az ütőt, annál kisebb távolságra repül a labda). Nagyon meglepődtem magamon, mert a műanyag lyukacsos labdás gyakorlás során egy jó agy hullahop karikába nem tudtam betalálni és össze-vissza kacsázott a labda. Most viszont szép ívben repül az estek nagy részében egyenesen. Megkaptuk video analíziskor írt kis jegyzeteinket, hogy mire figyeljünk úgy érzem, lassan, de biztosan fejlődöm. :)