Ahogy említettem a május valóban sok meglepetést tartogatott számomra. Istvánnal, Kingával és Moritzcal bejártuk Flandriát, Antwerpenben és Gentben pedig még erasmusos Mcc-s barátaimmal, Emesével és Petivel is találkoztam. Belgium továbbra is a szívem csücske és Bruggebe bármikor visszatérnék. Mind közül ehhez a városhoz fűz a legtöbb élmény (Annás, Geris és Stenes de ja vu egyértelműe közrejátszik). A középkori házak, valamint kanyargós csatornák igazi tündérmesébe illő ékszerdobozzá varázsolják Brugget. Jártunk sörfőzdében (Bruggse Zot), gyémántmúzeumban (Anntwerpen), igazi flamand várban (Gent) csónakáztunk (Brugge) és a Rubens Házba is eljutottunk (Antwerpen).
Portugáliai vizitem során nem csak a nevezetességeket tekintettem meg, hanem Dalmának köszönhetően bepillantást nyertem a helyiek hétköznapi életébe is. Hesszeltünk az óceán parton, részt vettünk erasmusos bulin, brazilokkal brazil zenére táncoltunk, finom tenger gyümölcseit ettünk, nevettünk, szórakoztunk és éleveztük, hogy újra láttuk egymást. :) Kiváló házigazdmánk köszönhetően Portugáliát amolyan második Erasmus helynek érzem Hollandiát után. Lisszabonon kívül turista módra fedeztük fel még Sintra, Cabo do Roca, Cabo do Inferno és Porto (utóbbit egyedül) szépségeit is.
Az út a reptéren való alvásnak, várakozásnak és átszállásoknak köszönhetően hosszú volt, de a sok látnivaló minden tekintetben kárpótolt. Tamáshoz újra eljutottam Kölnbe és ez úttal alkalmam nyílt megcsodálni madártávlatból a várost a dóm tetejéről. Külföldön mindig jó magyarokkal találkozni, régi ismerőssel összefutni pedig valóban szívet melengető.
Budapestre érvén gőz erővel vetettem bele magam a magyar vizsgáikra való készülésbe és a Cambridge-i beadandó esszé megírásába. Időm igyekeztem úgy beosztani, hogy azért tudjak a közei barátokkal találkozni, ami szervezett, vagy éppen spontán formában sikerült is. Kiélveztem a nyári kánikula 30 fok körüli hőmérsékletét, ami kb. 10 fokkal volt több, mint a napfényes és melegebbnek tartott Portugália. Moritz két napos budapesti látogatásának köszönhetően az utolsó otthon töltött napon flandriai felfedező csapatunk a Várban töltött egy estét.
Utolsó kommentek