Lassan, de biztosan kezdek visszaszokni az egyetemi élethez, értem ez alatt az óralátogatásokat és a közös esti vacsorákat is. Persze a következő héten karnevál szünet lesz egész Hollandiában, ilyenkor a nemzetközi diákok nagy része is hazamegy, nekem pedig lesz időm bepótolni a 2-3 hetes lemaradásom a betegség miatt. Izginek ígérkezik, nem? :) (Hogy, ne csak mindig az utazásaimról számoljak be.:))

Jó volt ma az egyetemen is, újra találkozni a régi ismerősökkel, különösen Joannanak és Beátának (előző félévről itt maradt két lengyel barátnőmnek) örültem. Mintha mi sem történt volna, folytatódott tovább a közös szenvedés a több mint három órán át tartó kurzuson, majd mint a lovak (ennek a Delfti kirándulásig visszamenően hosszú története van és már nem is emlékszem, hogy kezdődött) vágtattunk a Refterbe ebédelni. Rövid összefogalás kivel mi történt mostanság, mik az elkövetkezendő hónapokra való terveink, majd folytatódott a szörnyülködés a tankönyv árakon (átlag 40-50 euróba kerül egy könyv egy szemináriumra).

Itt nem viccelnek ám az órákkal (legalábbis sikerült igen intenzív tárgyakat felvennem), éjfélig meg kellett írnom egy esszét az egyik holnapi kurzusra (European Employment Law), így hát nem is kellett más délutáni program után néznem. Este pedig átjött István vacsizni (kivételesen én főztem), kicsit olyan volt mint előző félévben a magyar esték: fini étel, nagy sztorizgatások, magyar és nemzetközi élmények mesélése. Egyszóval jó volt nagyon. :)

(A delfti magyar-lengyel csapat. Hiába, még mindig igaz: "Polak-Wegier dwa bratanki i do szabli, i do szklanki = Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, issza borát."