A sok program között, eddig nem volt időm írni a karneválról, ezért igyekszem hiányosságom ez úton pótolni, mert ez is van legalább olyan érdekes, mint a decemberben érkező Sinterklaas, igaz a Mikulással ellentétben a karnevál nem az egész országra kiterjedő ünnep, hanem csak a déli országrész ünnepli ezen régi, vallási eredetű hagyományt.

Minden év februárjában, hamvazószerda előtti héten karneválokat tartanak a nagy folyók mentén, hiszen ezek szolgáltatják a termszetes választóvonalat a katolikus dél és a protestáns észak között. Karnevál idején, északon a megszokott napirend szerint zajlik élet, dél azonban teljesen kifordul magából és pár napra őrült forgataggá változnak a nagyobb városok. Ilyenkor iskolaszünetet rendelnek el és a felnőtteknek sem kell dolgozi menni, az üzletek többsége zárva tart (kizárólag délen, az északiakat pedig az év folyamán más munkaszüneti napokkal kompenzálják a jól működő regionalizmus szellemében). Érdekes, hogy nem a kormány, vagy a városok polgármesterei rendelik el a munkaszüneti napot, hanem maga a Karnevál hercege. :) Ez nem vicc, mikor a Karnevál hercege megérekezik a városba, a polgármester átadja neki a városháza kulcsát és ezzel a herceg megkapja 3-4 napra a város irányítását. Ő oldja fel azt a tilalmat is, mely tiltja a közterületen való alkohol fogyasztást és hatására az emberek amolyan déli temperamentummal vérteződnek fel. A Karnevál hercegét a Raad van Elf (Tizenegyek Tanácsa), vagyis a helyi karneválszervezés központi tanácsa nevezi ki, aki a tényleges hatalomgyakorló az adott településen. A 11 a hollandok számára egyfajta mesebeli szám, melyet a bolndoknak tulajdonítanak. Így itt a bolondok napját nem április 1-jén ünneplik, hanem minden év november 11-én. Ugyanezen a napon ül össze Raad van Elf és megkezdődik a lázas készülődés a karneválra. Vidám találkozásaik során maguk sem tudják megszámolni mennyi sört döntenek le, de mindegy egyes korsó előtt a rituális "Alaaf" kiálltás elengedhetetlen. :)

Mindenütt ünnepi hangulat uralkodik, de a legismertebb ünnepségeket 's Hertogenboschban (kimondható nevén Den Boschban, vagyis a Herceg erdejében), Bergen-op-Zoomban és Maastrichtban tartják. Ilyenkor a hollandok (és az erasusos diákok:)) napokon át megállás nélkül isznak, táncolnak és énekelnek Brabantban és Limburgban. Egyes fiatalok elmondása szerint, karnevál idejére a párok egy harmada szünetelteti kapcsolatát és meglepőmódon novemberben születik a legtöbb bébi... Az ünnep alatt valóban mindenki felszabadult és pár napra még flörtölni is megtanulnak a holland fiúk, a nagyon is konzervatív lányok pedig hirtelen túlságosan is liberális mistress-ek lesznek. Mi, közép-európaiak csak azt nem értettük, hogy ehhez miért kell külön alkalmat kreálni, miért nem lehet kicsit nyitottabban viselkedni az év többi napján is.

Természetesen a színes maskara elengedhetetlen kelléke a karneválnak, de még véletlenül se húzzuk párhuzamot a velenceivel. Utóbbi sokkal inkább az eleganciáról szól (legalábbis tradícionálisan), ezzel szemben a hollandoknál inkább a közönségességre mennek az emberek, a mottó : "Minél vadabb, színesebb, őrültebb, annál  jobb." Nos, azok akik utcalánynak, alkoholizáló apácának, reverendás papnak vagy szerzetesnek öltöznek, azok igencsak kezdtek eleget tenni ennek a jelszónak, nem is beszélve azokról, akik a nulla fokban egy szál rövidnadrágban és pólóban ünnepeltek. Azon már meg sem lepődtünk, hogy a lányokon nem volt harisnya és a szoknyához csak egy kis papucsot vettek fel, miközben mi panaszkodtunk a három réteg pulcsi és vastag téli csizma alól (még a lengyel és a német lány is), hogy hideg van... Most már értem, hogy miért mindig a hollandok (és az északi németek) az elsők akik március-április környékén megmártóznak a Balatonban. :) Régen a bolondos ruházathoz maszk is dukált, mára ez kezd mindinkább háttérbe szorulni. Az északiaknak azon elképzelése, mely szerint öltözetnek megteszi egy egyszerű parasztruha is, merő félreértés. :)

A zene különösen fontos szerepet kap karnevál idején, minden évnek megvan a saját karnevál himnusza, amit újra ésújra lejátszanak a felvonuló zenekarok. A különböző dalokat játszó zenekarokat mindenhova követi a felvonuló tömeg és nagy attrakciót jelentenek a karneváli kocsik is, melyek hosszú menetben kígyóznak végig a városok és falvak főutcáin. A szertelenül feldíszített kocsik elkészítése több hónapot is igénybe vesz és az előkészületek nagy titokban folynak. A nijmegeni felvonulás alatt elmerengtünk azon, vajon hol tárolják ezeket a monstrumokat, mert egyik-másik valóban hatalmas, de a jogászi logika hamar rájött, ha a vonatató eszköz traktor, vagy más mezőgazdasági gép, akkor a kreatív munkálatok feltehetően vidéken zajlanak, ahol a lehetőségekhez képest temérdek hely van az ilyen masinák számára. A kocsik dekorációja általában valamilyen divatos és szórakoztató téma, néha aktuális események is megörökítésre kerülnek. A vezető politikusokat az esetek többségében kegyetlenül karikatúrázzák, a társadalmi bajokat gyakran kosztümös előképek jelenítik meg. A kocsikat a Dansmarietjes-ek, vagyis táncoló lányok kísérik, a vígasságnak pedig húshagyó kedd után szakad vége.