International Information Market-en Annával képviseltük Magyarországot és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karát. Természetesen a mi standunk volt a legszebb és legmutatósabb. :) A trikolór zászlón az Ákos által küldött képeslapok virítottak Budapestről, a laptop-on egy gondosan összeválogatott dia show futott kis hazánk fővárosáról, a Balatonról, a Pusztáról, a Szigetről, tipikusan magyar ételekről, szórakozási lehetőségekről és mindenről, ami hungarikum. :) Vendégcsalogatóként néhány karácsonyi fűszerezésű kekszecske szolgált, ami egész jól működött, csak néhány holland mondta, hogy ilyen nekik is van. Mily meglepő, hisz a beszerzés helyéül a Hatert Centrumi (Nijmegennek az a része, ahol lakom), német illetőségű Lidl szolgált. :) Kezdetben kókuszgolyót szerettünk volna készíteni Annával, de darált keksz és idő hiányában úgy döntöttünk, hogy ez is megteszi, és az alapanyagok árát inkább trendi gumicsizmába fektetjük. :)
Nem hiába, ki korán kel, aranyat lel. Eddigi tapasztalataink alapján ugyanis mindig valami jó történt, mikor erőt vettünk magunkon és korán kikecmeregtünk a meleg, pihe-puha ágyikónkból. :) Már nyitáskor (holland idő szerint ezt érts fél kilencnek) ott toporogtunk a bolt előtt tettre készen és nagyon elszántnak mutatkoztunk az édesség elkészítését illetően. De mégiscsak nők vagyunk és van aminek nem lehet ellenállni.... Megjegyzem, hogy otthon tuti nem vettem volna gumicsizmát és eszembe nem jutott volna kimenni benne az utcára, de itt valahogy mégis az élet része, a sok esőnek köszönhetően, úgyhogy be kellett szereznünk egyet. :) A másik kellemes meglepetés ami ért bennünet és részben a korai kelésnek tulajdonítjuk, szintén a vásárláshoz kapcsolódik. Pár héttel ezelőt ugyanis mikor Annának ellopták a Black&White party után a bicikliét péntekről szombatra virradóra, elhatároztunk, hogy elmegyünk az egyetmi templomba, a vasárnapi angol nyelvű misére. Megbeszéltük, hogy nem szabad csalódottnak lenni, szombat este lányos vacsorát csaptunk a lengyel Beátával (én főztem:)), Anna nálam aludt, majd reggel együtt mentünk a templomba. És itt lép be a színbe a másik közmondás: "Segíts magadon és az Isten is megsegí!" A mise maga minősíthetetlen volt ugyan (mi voltunk szinte egyedül európaiak, a többiek Afrikából vagy Indonéziából jöttek; hangszer nuku; akinek nem volt hangja, az énekelt a leghangosabban; a pap angol tudása is hagyott némi kivetnivalót maga után; egyszerűen a szervezetlenség tetőfoka volt mindenféle ünnepélyes és meghitt hangulat nélkül), de az azt követő (ingyen! -hát igen, az egyetemisták életében döntőpont) reggelin érdemes volt maradni. A több órás beszélgetéseknek köszönhetően sikerült is 25 euróért egy egész jó állapotban levő biciklit találni. Az tuti, hogy lyukat beszélni tudunk a másik hasába.... :D
Kis kitérő után egy kicsit visszakanyarodok a Information Markethez! :) Standunk kiegészítői voltak a reggel készített (Ákos által megtervezett) névjegykártyák Magyarországról. Prospektusok és brossúrák hiányába, ez jutott eszünkbe. Pici, ötletes, és elférnek rajta a fontos website címek Magyarországról, Budapestről, a Balatonról, a Sziget fesztiválról és természetesen az egyetemünkről. A névjegykártya alján pedig ott virított az e-mail címem, ha valakinek további kérdése lenne. A hollan tanárok meg is jegyezték, hogy akár a nemzeti idegenforgalmi irodától is jöhettünk volna, hiszen olyan felkészültek voltunk. :) Ezt jó volt hallani, ugyanakkor tudom, hogy sokkal több mindennel is tudtunk volna reprezentálni, amire remélhetőleg alkalmunk is lesz a következő félévben. :) Összehasonlítva viszont a többi nemzettel, tényleg jók és felkészültek voltunk. :) Kellett is, mert egyelőre nem túl kapós hely Magyarország a továbbtanulást és az Erasmus úticélokat illetően. :(
schanti 2008.10.24. 20:58:39