Strippenkaart rendszer

Köztudott, hogy Hollandiában bicikli nélkül nem élet az élet. Ugyan lehet anélül is közlekedni a városon belül, de nem érdemes, mert elég drága és lassabb közlekedési forma, mint a bicikli. A holland "Bkv" egységesített országszerte, az ún. Strippenkaart rendszerrel. Előnye, hogy nem kell minden egyes városban különböző fajta jegyet venni, mert mindenhol ezt használják.Ez leginkább a jegy és bérlet egyvelege. 7 euróért lehet kapni egy 15 pecsétes strippenkaart-od, mely általában nem elég 15 utazásra, szóval ilyen értelemben nem hasonlít a 10-es, vagy 20-as Bkv-s gyűjtőjegyre. Mikor felszállunk az első ajtónál a buszra (máshol nem is nagyon lehet), bemondjuk a buszvezetőnek, hogy meddig megyünk és ő ennek függően pecsétel egyet, kettőt, hármat, olykor négyet is. Zeist-ból eljutni az egyetemi campushoz (Uithof) legalább 3 pecsét szükséges, ami oda-vissza már 6, íly módon két nap alatt el is használtunk egy strippenkaard-ot és akkor még nem mentünk be a városba...  Rövid számolás után kiderült, hogy ha három hétig busszal utazgatok, kb. annyit költök jegyekre, mintha vennék egy használt biciklit, lakattal együtt. Szóval a hét elején elkezdődött a "fiets" projekt, a nagy bicikli nézés. Budapesten minden bizonnyal nem ülnék fel egy olyan biciklire, mint amilyet a többség használ a városban, de itt a régi, csúnya, rozsdás fiets bizonyul legjobb megoldásnak, mert azzal majdnem biztos, hogy haza is érsz, mert nem lopja el senki. :) Én is hasonló biciklit szereztem a lakótársamtól, Danieltől. Sima egyszerű, picit rozsdás fekete egy kis takarólemezzel a láncoknál, hogy a ruhám ne legyen olajos és kaptam hozzá kis kék biciklis táskát is, amit a biciklinek a hátsó részére lehet tenni és jól jön a bevásárlások alkalmával. Kaptam hozzá extra biztonságos lakatot is. Azért is érdemes kikötni a biciklit, mert olykor a holland fiatalok hobbijává válik, hogy (enyhén) ittas állapotban a csatornába (gracht) dobálják a gazdátlanul hagyott bicikliket. :)

Melinda és a bicikli

A negyedik nap én is fiets-szel mentem az egyetemre, persze két nappal előtte kipróbáltam, hogy is mennek itt a dolgok, hogy ne érjen nagy meglepetés útközben, elvégre csak egy irányba kb. 8 km-t kell tekerni... Az odafelé úttal nem is volt probléma, pirospozsgás arcal vártuk a tanárt. Visszafelé pedig megörtént, amire reggel nem is számítottunk, eleredt az eső. Szinte hihetetlen, hogy mennyire kiszámíthatatlan az itteni időjárás. Ezért van az, hogy egyes lányok tanga papucsban, mások pedigcsizmában járnak... Vicces volt esernyővel a kezünkben biciklizni. Ha valaki otthon ezt teszi, tuti, hogy kinevetem, de itt ez természetes. Esernyő ide vagy oda, el lehet képzelni, hogy néztünk ki 8 km-es biciklizés után... :)